2 Chronicles 30
1 Hizkija pászkaünnepe És elküldött Hizkija egész Izráelhez és Júdához és leveleket is írt Efraimhoz és Manasséhoz, jöjjenek el az Úr házához Jeruzsálembe, hogy rendezzenek egy pászkát az Úrnak, Izráel Istenének.
2 Ugyanis megtanácskozta a király és fejedelmei és az egész gyülekezet Jeruzsálemben, hogy a pászkát a második hónapban tartják meg,
3 mert nem tudták megtartani abban az időben; mert a papok nem szentelték be magukat elegen, és a nép nem volt összegyűlve Jeruzsálemben.
4 És mikor ezt a dolgot helyesnek találta a király és az egész gyülekezet,
5 akkor állapodtak meg abban, hogy üzenetet küldenek egész Izráelhez Beérsebától Dánig, hogy jöjjenek el az Úrnak, Izráel Istenének pászkát rendezni Jeruzsálemben, mert rég nem tettek úgy, mint meg van írva.
6 És elmentek a futárok a királytól és fejedelmeitől való levelekkel egész Izráelbe és Júdába, és a király parancsa szerint azt mondták: Izráel fiai, térjetek meg az Úrhoz, Ábrahám, Izsák és Izráel Istenéhez, hogy térjen vissza a maradékhoz, mely közületek megmenekült az asszír királyok kezéből;
7 és úgy ne járjatok, mint atyáitok és testvéreitek, akik hűségszegést követtek el az Úr ellen, atyáik Istene ellen; és borzadállyá tette őket, mint magatok látjátok.
8 Most ne legyetek kemény nyakúak, mint atyáitok voltak, adjatok kezet az Úrnak és jertek be az ő szent helyéhez, melyet örökre szentté tett, és szolgáljátok az Urat, a ti Isteneteket, hogy térjen vissza rólatok haragjának heve.
9 Mert ha megtértek az Úrhoz, testvéreitek és fiaitok irgalmat találnak azok előtt, akik fogságra hurcolták őket és visszatérnek erre a földre, mert kegyelmes és irgalmas az Úr, a ti Istenetek, és nem fordítja el arcát tőletek, ha megtértek hozzá.
10 És amint a futárok keresztülmentek városról városra Efraim és Manassé földjén egész Zebulonig; voltak, akik nevettek rajtuk és csúfolták őket:
11 de néhányan Áserből, Manasséból és Zebulonból megalázták magukat és eljöttek Jeruzsálembe.
12 Júdán is az Isten keze volt, egy szívet adván nekik; hogy teljesítsék a király és fejedelmek parancsát az Úr szavára.
13 És sok nép gyűlt össze Jeruzsálembe, hogy megtartsa a kovásztalan kenyerek ünnepét a második hónapban, igen tömeges gyülekezet.
14 És felkeltek és eltávolították az oltárokat, melyek Jeruzsálemben voltak; a füstölő oltárokat is mind eltávolították, és beledobták a Kidron patakába.
15 Aztán levágták a pászkát a második hónap tizennegyedikén, és a papok és a léviták megszégyenülve érezték magukat, tehát beszentelték magukat és vitték az égő áldozatokat az Úr házába.
16 És helyükön álltak rendtartásuknak megfelelően, Mózesnek, az Isten emberének tanítása szerint: a papok hintették a vért a léviták kezéből.
17 Ugyanis egy sokaság volt a gyülekezetben, mely nem szentelte be magát; tehát a léviták voltak mindenki pászkabárányának levágásán, aki nem volt tiszta, hogy az Úrnak szentelje azt.
18 Mert a nép többsége, egy sokaság Efraimból, Manasséból, Izsakhárból és Zebulonból nem tartotta meg a tisztulási szertartást, hanem írásellenesen ette a pászkát; úgyhogy Hizkija imádkozott értük, mondván: A jó Úr szerezzen engesztelést mindenkinek,
19 aki szívét elkészítette, hogy keresse az Istent, az Urat, atyái Istenét, ha nem is a szentély tisztasága szerint.
20 És meghallgatta az Úr Hizkiját, és meggyógyította a népet.
21 Így tartották meg Izráel fiai, kik jelen voltak Jeruzsálemben, a kovásztalan kenyerek ünnepét, hét nap nagy örvendezéssel (és dicséretet zengettek napról napra a léviták és a papok dicsérő szerszámokkal az Úrnak;
22 Hizkija pedig szívére beszélt minden lévitának, aki jó belátást tanúsított az Úr iránt); és ünnepi lakomákat tartottak hét napon át, visszafizetési vágó áldozatokat áldozván és vallást tévén az Úrról, atyáik Istenéről.
23 Aztán megtanácskozta az egész gyülekezet, hogy tartsanak még hét napot, és tartottak hét nap örvendezést.
24 Mert Hizkija, Júda királya felajánlott a gyülekezetnek ezer bikát és hétezer juhot, a fejedelmek pedig felajánlottak a gyülekezetnek ezer bikát és tízezer juhot, és papok tömegesen szentelték be magukat.
25 És örvendezett Júda egész gyülekezete és a papok és a léviták, és az az egész gyülekezet, mely Izráelből jött; és a jövevények, mind akik Izráel országából jöttek, mind akik Júdában laktak.
26 Volt tehát nagy öröm Jeruzsálemben; mert Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának napjai óta ilyen nem volt Izráelben.
27 Aztán felkeltek a lévita papok és megáldották a népet, és szavuk meghallgattatást nyert; és imádságuk eljutott az ő szentségének hajlékába az égbe.